Rém község lakosságának száma 1420 fő, belterülete 700 ha, külterülete 3293 ha.

A község Baja és Jánoshalma között fekszik, előbbitől 23, az utóbbitól 15 kilométerre. A Bajáról Szegedre tartó 55-ös számú főútról Csávolynál leágazó – Jánoshalmára vezető – mellékúton közelíthető meg. Az említett mellékútról ÉNY-ra fordulva, további 3,2 kilométer megtétele után érhető el.

A falut délről mezőgazdasági területek, északról akác- és fenyőerdők övezik. Jellegzetes természeti képződménye az Ólom-hegy, mely 174 m-es magasságával a Bácska – és egyben Bács-Kiskun megye – legmagasabb pontja. (A tetőn lévő kilátóról szép panoráma nyílik a környező vidékre.)

Ha Rém múltja a régi időket tekintve részleteiben ismeretlen is még a tudomány előtt, az biztos, hogy már a bronzkorban emberi lakóhelyül szolgált. Erről vallanak a környékről előkerült régészeti leletek. Rém határában nyomokban még megtalálhatók a rómaiak híres védvonalának maradványai. Ezt a nép Ördögároknak nevezi. Laktak itt avarok is, amikor pedig a magyarok megjelentek az Alföldön, a honfoglalás idején, az egész vidéket benépesítették. A községet először 1401-ben említik, a híres Zrínyi-okmányban, mégpedig Rím, illetve másutt Rym néven. Az utóbbi esetben egy határvitával kapcsolatos ügyben ír az oklevél bizonyos Rymi Bálintról, Bodrog vármegye szolgabírájáról. A név valószínűleg a német Rim személynévből származik, melyet később Rém alakban is használtak, és bizonyos, hogy semmi köze sincs a nyelvújítás korában keletkezett, „kísértet” jelentésű „rém” szóhoz.

A falu népe mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozott, és a nyugalmas időkben szépen gyarapodott. A nehéz évszázadok a Dózsa-féle parasztháborúval kezdődtek. E tájon vesztettek csatát a parasztvezér seregei, és arra lehet következtetni, hogy a következő évekre a falu elnéptelenedett. A mohácsi vész után, a török hódoltság idején Rém a hadak szakadatlan mozgásának útvonalába került. Heltai Nándor tanulmánya szerint – a szerző az 1543-as dézsmajegyzékre utal – Rém több adót fizetett a környező községeknél. A török defterek (adójegyzékek) 1580-ban ás 1590-ben a falut is feljegyzik, mint a bajai náhijébe (járásba) tartozó települést, melynek ekkor 13 háza volt. A defterek természetesen nem említik a le nem települt, állataival vándorló népességet. A török egyébként eltűrte, hogy a régi magyar földesurak is beszedjék az adókat, az egyház pedig a tizedet. A magyar király gyakran adományozott híveinek a hódoltság területén birtokot. Rém például az 1600-as évek derekán a kalocsai érsek tulajdonába került. Az egyházi adó azonban nemhogy növekedett volna, hanem az 1543-as 16 forintról a XVII. század végére 5 forintra csökkent. Ez a tény a község lakosságának újbóli megfogyatkozásáról tanúskodik. A török alóli felszabadulás Rém számára együtt következett be Észak-Bácska felszabadulásával, az 1687-es esztendőben. Ekkor – mint a környező települések többségébe – délszláv telepesek érkeztek Rémre is. A megpróbáltatásoknak azonban korántsem lett vége. A Rákóczi-szabadságharc során és a közben lezajlott pestisjárvány miatt a vidék ismét elnéptelenedett. Az 1720-as összeírás Rémet nem is említi. Puszta megnevezéssel került 1727-ben a Czobor család birtokába, hogy aztán a família utolsó sarja, az egész birtokot elprédáló Czobor József elleni perben Rém pusztát is lefoglalják az adósságok fejében. Ezt követően egymást váltották a birtokosok, de egy sem tudott gazdaságilag meggyökeresedni, így Rém puszta újra a kamara birtokába került. Egészen 1750-ig, amikor is Mária Terézia kedvelt hívének, Grassalkovich Antalnak ajándékozta. Az új uraság útilaput kötött a bérlők talpára, és saját kezébe vette a gazdálkodást. Ekkor az állattenyésztés volt a legfontosabb ágazat, de rövidesen ismét megkezdődött a gabonatermelés. A szinte lakatlan pusztára beköltöztek az első új telepesek. Ismerjük a török utáni időkben bejegyzett első lakos nevét is: ő Kriskó Veronika volt, aki 1771-ben érkezett. Másfél évtized múltán a lélekszám 85-re, 1828-ban pedig már 169-re növekedett. Ez utóbbi esztendőben 22 házat jegyeztek fel.

A községi rangot Rém 1872-ben kapta meg. Ekkor még hozzá tartozott két puszta, Borota és Dzsida. Az összes terület 21 ezer katasztrális hold volt. A századfordulón a lélekszám 1826, a házak száma 266 volt a faluban. Ismerjük a nemzetiség szerinti összetételt is: 1256 magyar, 558 német, 9 szerb és 3 egyéb nemzetiségű lakos élt ebben az időben Rémen. A századforduló esztendejében épült a római katolikus templom. Rapcsányi Jakab monográfiája szerint a lakosságnak 1934-ben – 1615 volt ekkor a lélekszám – több mint a fele magyar. Azóta teljesen elmagyarosodott, vallásos lakói, pedig római katolikusok. A nemzetiség egységesedésében a fő és szomorú okot a II. világháború utáni kitelepítés, illetve a málenkíj robot jelentette.

E század húszas éveiben épült a ma is használatos bekötőút, addig – esőzések idején – szinte nem lehetett megközelíteni a községet. Fontos esemény volt a villany 1935-ben történt bevezetése. Az utóbbi évtizedekben a Dózsa Termelőszövetkezet működése határozta meg a község életét. A fő ágazat az állattenyésztés volt. 1967-ben kezdődött a falut az országos érdeklődés homlokterébe állító húshibrid baromfi program. Ennek keretében évente csaknem 2 millió csirkét hoztak forgalomba.

Most a Baromfi Kft. viszi a legfontosabb szerepet a helyi gazdaságban. Az említett Kft-én kívül 2 Bt. és 40 egyéni vállalkozó tevékenykedik a községben. Többségük mezőgazdasági termeléssel foglalkozik. Általában elmondható, hogy a csirke- és lúdtenyésztés a meghatározó. A falu déli részein, a kiváló fekete földeken nagyrészt gabonát, és az utóbbi években mindinkább a munkaigényes zöldséget termesztik. Az északi és nyugati dombos, homokos részeken az erdőgazdálkodás, és a gyengébb minőségű talajjal is megelégedő gabonafajták termesztése a jellemző. A munkanélküliség 1997 elején 13%-os volt, 40 férfit és 50 nőt érintett. Az állástalanok kétharmada képzetlen, több mint negyede szakmunkás végzettségű.

Az önkormányzat tulajdonában lévő belterületi utak burkolva vannak. Az 590 lakásnak csaknem mindegyiket (98%-át) bekapcsolták a vezetékesivóvíz-ellátásba. Ehhez 200 köbméteres tározó szolgáltatja a vizet. A gáz jelenleg 390 lakásba jut el, a telefonállomások száma 298. A tornacsarnok 1992-ben épült. Az óvodába 56 (3 csoport) gyermek, az általános iskolába 124 diák (8 osztály) jár. Az egészség megőrzését háziorvosi és fogorvosi körzet, továbbá védőnő szolgálja. Jól működik a nyugdíjasok klubja.

Rém Község Önkormányzata tervei között szerepel Rém-Nemesnádudvar községeket összekötő út megépítése, mellyel megszűnik Rém zsáktelepülés lenni és bekapcsolódhat a közúti közlekedés vérkeringésébe. A falu fejlődése megindulhat.

Rém község kulturális életében 1952. tavasza óta meghatározó szerepet játszik ez az épület. A jegyzői lakban került kialakításra a kultúrház. Már a kezdetektől fogva itt működött a népkönyvtár, színpadán több műsor – főként vegyes rendezvény – került bemutatásra. Itt működött egy állandó zenekar is. Az 1980-as évekig a községben jól felszerelt mozi is működött az épületben. Ez az épület adott otthont évtizedeken keresztül különböző ifjúsági és családi rendezvényeknek.

Rém Község Képviselőtestülete elhatározta, hogy az épületben Falumúzeumot hoz létre, mely itt élő pedagógus Varjasi János István gyűjteményének ad helyet. A gyűjtemény magába foglalja Rém múltját, a községben élők kulturális és használati tárgyait. A múzeum létrehozásának célja a rémi kulturális értékek megőrzése, illetve az újabb generációkkal való megismertetése.

Az épület stílusa, hangulata igazodik a helytörténeti gyűjtemény kiállított tárgyaihoz, írásos emlékeihez.

Önkormányzatunk tulajdonában van az igényesen kialakított Közösségi Ház.

A Közösségi Házban működik a községi könyvtár, eMagyarország pont és művelődési ház. A Közösségi Házban a kulturális feladatokat közművelődési szakember látja el, Papp Imréné művelődésszervező- nonprofit szervező.

A könyvtári szolgáltatást heti 4 órában Fuszenecker Jánosné végzi.

A Közösségi Ház ad teret különböző a községet átfogó programoknak.

A község lakosságának – beleértve a gyermekeket és a felnőtteket is – hétfőtől péntekig lehetősége van a Közösségi Házban szervezett rendszeres és alkalmi programokon való részvételre.

Az épületben olyan közösségi teret sikerült kialakítani, ahol az odajáró gyermekek és fiatalok családias környezetben érezhetik magukat.

Az épületben rendelkezésükre áll: asztalitenisz, asztalifoci, társasjátékok, állandó kézműves foglalkozások, TV és DVD, babaszoba játékokkal, számítógéppark ingyenes internet hozzáféréssel.

Az udvaron lengőteke várja az érdeklődőket.

Az iskolai szünidőkben szervezett programokban vehetnek részt a gyermekek.

Néhány a programokból:

- játszóházak

- bábelőadás

- gyalogtúrák

- kisállat simogató

- papírsárkány eregető verseny

- mini diszkó

- nyárnyitó tábortűz

-          honfoglaló számítógépes verseny

-          karaoke versenyek

-          játékos sport délutánok

-          „Patagónia óriás dínói” kiállítás megtekintése, Országház látogatás (Bp.)

-          aszfaltrajz verseny

-          palacsinta party, gofri party

-          Töklámpás felvonulás

A Közösségi Ház ad helyszínt a már hagyományosnak tekinthető „Gyermekkarácsony” rendezvénynek is.

Önkormányzatunk a lakosság igényeinek figyelembevételével vállalja a kulturális és szabadidős tevékenységek szervezését bevonva az óvodáskorú gyermekektől a nyugdíjas korúakig mindenkit.

Rohanó társadalmunkban a mindennapi problémák közepette az Önkormányzat ezekkel a szabadidős programokkal próbálja összefogni a fiatalságot hasznosan eltöltve a szabadidejüket.

Célunk az, hogy ez a felnövekvő generáció hasznos tagja legyen a társadalomnak, megtanulják a közösségi élet szabályait, kreativitásuk és fantáziájuk, valamint problémamegoldó képességük fejlődjön.

A rendezvény célja: a hagyományos emberi értékek közvetítése, szórakoztatás.

Évről- évre megrendezésre kerül a Közösségi Házban az általános iskola és óvoda tanulói, gyermekei számára.
Úgy érezzük, hogy ez a rendezvény a helyi közösségfejlesztés egyik legfontosabb pillére. Általa megfigyelhető a gyermek- szülő, szülő- pedagógus kapcsolat erősödése.
A rendezvény állandó programjai:
- karácsonyi ünnepi műsorok (óvoda, iskola)
- játszóház az óvodásoknak és az alsó osztályos tanulóknak
- vetélkedők, előadások a felső tagozatos tanulóknak
- közös ebéd
A közös tevékenységek szervezésével célunk az óvodai és iskolai ünnepek, hagyományok megismertetése. Ahhoz, hogy ez a nap létre tudjon jönni, nem csak anyagi javakra van szükség. Szükség van a felnőttek összefogására, a feladatok megosztására.
Nekünk a szervezők számára pedig külön kihívást jelent ennyi gyermek irányítása, szórakoztatása, életkori sajátosságaik figyelembe vételével a különféle és megfelelő programok megszervezése. Úgy érezzük, hogy sikerül a rendezvényen egyfajta családias hangulatot kialakítani.
Megfigyelhető a jó hangulat, a vidámság mind a gyermekek, mind a felnőttek részéről. Sikerként könyvelhető el, hogy a csendes és sokszor visszahúzódó gyermekek is felszabadultan vesznek részt a nap történéseiben.

Községünkben hagyományteremtő céllal 2008-ban került először megrendezésre a településen élők számára a Falukarácsony rendezvény. A szeretet ünnepe alkalmából a helyi általános iskola tanulói színvonalas műsort nyújtanak a vendégeknek, valamint fellépő művészek is szerepelnek a rendezvényen. A bensőséges hangulatot a karácsonyi dekoráció, forró tea és kalács teszi még emlékezetesebbé.

Fiatalok a fiatalokért ifjúsági találkozó. 2010-ben kerül második alkalommal megrendezésre a Milleneumi Emlékparkban.

Célja a községben és a környező településeken élő fiatalok szórakoztatása, közösség formálása. A Fesztivál remek kikapcsolódást jelent azonban más korosztályok számára is. Fellépő együttesek, sztárvendég és különféle játékok, bemutatók szórakoztatják az ide látogatókat.

A találkozót július hónapban rendezik meg.

Rém Község Önkormányzata 2000. óta rendezi meg a már hagyományossá vált „Kakasfesztivál” elnevezésű falunapját a Milleneumi Emlékparkban, minden év augusztus 20-át megelőző szombaton.

A Kakasfesztivál komplex rendezvény, mely színvonala művelődési és szórakozási alkalmakat összekötve mutatja meg a község természeti és gazdasági értékeit.

Hosszú évtizedekre nyúlik vissza községünkben a baromfitenyésztés és tartás. Ennek köszönhetően kerül minden évben a vendégek asztalára a kakaspörkölt, ízletes helyi recept alapján. A kakasfesztivál legjobb kakaspörköltjét és egyéb legjobb bográcsosát minden évben díjazzuk.

Régi szőlőtermelő község vagyunk, hajdanán a falu határai hosszú szőlősorokkal voltak betelepítve. Sajnos idővel a szőlőterületek megfogytak, de boraink híre megmaradt. Az a néhány bortermelő elhozza a fesztiválra saját készítésű fehér és vörös borát, melyet szintén szakmai zsűri véleményez és díjaz.

A rendezvény különféle csoportoknak nyújtja a kikapcsolódás lehetőségét:

• Óvodás és iskolás gyermekeknek légvár
• Könnyűzenei fellépők
• Néptánc és népdal előadások
• Moderntánc, modern balett előadások
• Vásári kipakolás
• Tűzijáték
• Bál kakaskukorékolásig

Az Önkormányzat minden évben igyekszik megfelelő színvonalú vendéglátást biztosítani a meghívott vendégei számára. Kitűnő ebéddel és vacsorával, finom borokkal, pogácsával és lakodalmas kaláccsal kínáljuk őket a szépen megterített asztalnál.

Meghívott vendégeink között köszönthetjük a környező települések önkormányzatának polgármestereit, jegyzőit, országgyűlési képviselőket, a megyei Önkormányzat elnökét, főjegyzőjét, a testvértelepülések egyházi és polgármesteri küldöttségét.

RÉMI NYUGDÍJAS NÉPDALKÖR ÉS CITERAZENEKAR

A népdalkör és citerazenekar nyolcadik éve működik, a tudás gyarapítása érdekében Czifra Ibolya citerás vezetésével havonta két- három alkalommal gyakorolnak.

Rendszeresen járnak fellépésekre, megmérettetésekre.

A népzenei együttesek országos minősítésén 2002-ben Pörbölyön bronz, 2003-ban Tiszakécskén ezüst és 2005-ben Szabadszálláson arany fokozatot értek el.

A fellépésre a kunsági népdalokból és az alföldi dallamokból visznek egy- egy csokorra valót.

A falu központjában áll az 1900-ban épült, a Szentolvasó Királynéja tiszteletére szentelt római katolikus templom, amelynek az új tornyát 1992-ben emelték. Mellette látható a Szentháromság- szobor.

A 172 méter magas Ólom-hegy Bácska és Bács-Kiskun megye legmagasabb pontja. A tetején lévő kilátóról szép kilátás nyílik a környező vidékre.

Innen jól láthatók a rómaiak híres védvonalának maradványai, ezt a nép Ördögároknak nevezi.

1968-ban kezdte a kádár szakmát tanulni Szekszárdon.

1971-ben végzett kezdett, azóta is folyamatosan dolgozik. Hordókat és egydongájú edényeket is készít.

A szakmaválasztáshoz a fa szeretete vezette.

Rendszeres résztvevője volt a kirakodóvásároknak.

Józsi bácsi közel három évtizede gondozza kövidinka szőlőjét. Minden évben jó minőségű, zamatos bort készít belőle a családja számára.

198 éves, védett. 15-18 cukorfokos

Rém, Dózsa György utca 19/A. szám alatt található, Sziegl István tulajdona.

A községben évtizedek óta készítenek gobleineket.  A készítők népes táborral dicsekedhetnek. Községünk lakói 2007-ben egy helyi kiállításon csodálhatták meg az Utolsó vacsora és más híres festményekből készült gobleineket